Megindulhat a nyomvonalépítés

Hosszú folyamat árán jutott el Debrecen oda, hogy újra ne csak egyetlen villamosvonal legyen a városban. Az első tanulmányterv a lehetséges nyomvonalról 2000-ben készült. A projekttel kapcsolatos tervezési munka megvalósítása 2004-ben, az I. Nemzeti Fejlesztési Terv és a Regionális Operatív Program forrásaira való pályázat útján indult meg, s 2006-ban készülhettek el az első konkrét elképzelések.

A tervek lakossági elfogadottsága is kedvező volt, a megkérdezettek kétharmada fontosnak tartotta a kiépítést, 93%-uk pedig egyetértett az új, Hunyadi utca – Csemete utca – Dózsa György út – Nádor utca – Thomas Mann utca – Mikszáth Kálmán utca – Békessy Béla utca – Kartács utca – Doberdó utca – Böszörményi út – Békessy Béla utca nyomvonallal.
 

A város közgyűlése 2008. január 31-én döntött arról, hogy Debrecen önkormányzata alakítson konzorciumot a Debreceni Közlekedési Zrt-vel, s közösen adjanak be pályázatot az Európai Unió Kohéziós Alapja által támogatandó nagyprojektre, az új villamosvonal megépítésének támogatására. Az Európai Bizottság fenti év legvégén hagyta jóvá a beruházást.

Az önkormányzat az új vonal kiszolgálásához szükséges járművek beszerzésére már 2009-ben kiírta a közbeszerzési pályázatot, ám az eredménytelennek bizonyult, mint ahogyan azóta még jó néhány, de remélhetőleg a jelenlegi eljárást már siker fogja koronázni.

A program elszámolható összköltsége közel 18 milliárd forint. A munkálatok keretében 7,8 kilométernyi új villamospálya, 12 akadálymentesített megálló készül, a kivitelezést az ATK Konzorcium végzi (amelynek tagjai az Arcadom Építőipari Zrt., a Tóth T. D. Kft., és a Keviép Építőipari és Kereskedelmi Kft.). Emellett 18 modern, akadálymentes kialakítású jármű – amelyek 10 méterrel lesznek hosszabbak a mostaniaknál – áll forgalomba.
 

A 2-es villamos a csúcsidőben minden esetben zsúfolt 31-es és a 32-es autóbuszjáratok nyomvonalán halad majd (s váltja fel azokat), és nagy előnye lesz, hogy a járművek nagyobb befogadó-kapacitásúak, gyorsabban tudnak végigmenni az útvonalukon (a KRESZ szabályai szerint sok szituációban elsőbbséget élveznek), valamint a környezetvédelmi szempontoknak is jobban megfelelnek, kevésbé szennyezik a cívisvárost. Ráadásul egy nagyjából 2 kilométeres részen úgynevezett „zöld pálya” épül, azaz a sínek füvesített szakaszon futnak, míg a vonal mentén 385 előnevelt, földlabdás fát és 2200 cserjét telepítenek.

Kósa Lajos, a cívisváros polgármestere a 2010. szeptember 15-én megtartott, Mikszáth Kálmán utcai, faültetéssel egybekötött sajtótájékoztatón a múltról és a jövőről is beszélt. Megemlítette, hogy a 70-es elejéig a cívisváros kiterjed villamos hálózattal rendelkezett, s ebből csupán az azóta is 1-esnek nevezett 1-es villamos maradt meg. Elmondása szerint Debrecennek szüksége van a jól megszervezett tömegközlekedésre, s a városvezetés a DKV-val közösen igyekszik is mindent megtenni ennek érdekében. Éppen emiatt született meg a gondolat, hogy a közel 80 ezer ember életterét jelentő Újkerti-, Vénkerti-, Libakerti lakótelepeknek szüksége van egy minden igényt kielégítő, komfortos (tömeg)közlekedési megoldásra.
 

Forrás: http://portal.debrecen.hu/hirek/helyi/megindulhatanyomvonalepites_kozeletihirek.html?cikk